Maradtam…. de gondolom ezt nem volt nehéz kitalálni. Elhatároztam magam, tényleg- Átgondoltam, hogy is kellene ezt elkezdeni.
Mi okozza számomra a legfőbb problémát? A gondolataim. Hát itt kezdtem el.
Van egy könyvem, egy nagyon jó könyvem. Legalábbis nagyon sok olvasói véleményt olvastam róla, mielőtt megvettem, és csak pozitívak voltak. Vannak benne gyakorlatok, és sok-sok okosság.
A mai nap jól telt. Tereltem a gondolataimat tudatosan. Ezt másképp tényleg nem lehet csinálni. Hogy kell ezt elképzelni? Nézzünk egy példát: ha elkezdek rosszra gondolni, és mielőtt belemerülnék, pont az ellenkezőjét gondolom annak, amit képzeltem. Vagyis csak csupa jó dolgot. A könyv írja, hogy ha az elménk ellenkezne, és feladná, ne foglalkozzunk vele. Meg kell küzdenünk saját magunkkal.
Az első nap én kontra féltékeny én: 1:0 🙂 Örülök neki, és remélem az én számom csak nőni fog! Igaz, ez csak a képzeletbeli első nap volt, és mindig az a legkönnyebb. Részletesen beszámolok majd a többi napról is, és tudom, ha igazán akarom, és megteszek mindent érte. akkor sokkal jobb is lesz!
Ahogy az egyik kedvenc filmemben van:
„Garantáltan lesznek nehéz időszakok,
és garantáltan lesz olyan, hogy egyikőnk vagy mindketten ki akarunk szállni.
De garantálom, hogy ha nem kérem, hogy légy az enyém,
azt életem végéig bánni fogom, mert a szívem mélyén érzem, hogy te vagy az igazi!”
„Boldoggá az tehet, aki boldogtalanná is.”