Madár!
Először is köszönöm neked a jó kívánságot! Hasonló jókat kívánok én is, csak abban, ami számodra okoz nehézséget!
Nos: a szilveszter eszméletlenül jól telt!!!! Életem legjobb szilvesztere volt!!!
A tegnapi nap este nem volt valami jó…. szeretkezni szerettünk volna (ennyita a két hetes stopról…már nagyon kívántuk egymást), de: magához nyúlt (lsd: izgatta magát előttem), ami elvette az egésztől a kedvemet, hogy akkor én miért is vagyok neki… Igaz, nem ez volt az első eset, mert szoktuk így húzni egymást, de valahogy most nem volt olyan hatással rám, úgy érzem túl kevés volt az érintése (mármint, hogy hozzám ér). Ezt követően teljesen “bezárultam”, összekuporodtam, mondtam neki, hogy felöltözök. Ő kérte, hogy hadd feküdjön mellém és várjak egy kicsit, mondjam el, mi a bajom. Nem mondtam el először, mert már írtam neki az említett levélben, hogy úgy érzem, benne csak leginkább a vágy van, és nem érzem szeretkezés közben, hogy szeretne, csak azt, hogy neki az számít, hogy elélvezzen.
Félre értés ne essen: velem is törődik mindig, de úgy érzem, hogy csak izgatás céljából ér hozzám, én pedig sok ideig csak simgatnám, és csókolgatnám, mert szívből teszem, szeretetből, és nem feltétlenül azért, hogy minél hamarabb “elérje a csúcsot”.
Nem mondtam el neki, hogy ez a gondom, megfogtam a kezét, és mondtam neki, hogy megmutatom, mire vágyom. Átmentünk a hálóba, lefektettem a hasára, és finoman simogatni, puszilgatni kezdtem a hátát, mert tudom, hogy ezt nagyon szereti. A sírás kerülgetett már, amikor semmi reakciója nem volt, nem mondta, hogy jól esik neki, stb. Leszálltam róla, mondta, hogy az előbbi miatt, most nem megy neki, elment a kedve. Jaj de jó, gondoltam, ennyit arról, hogy én a szeretetre vágyok a szexben is. Annyira megalázó volt a helyzet, hogy elkezdtek a könnycseppek végig folyni az arcomon. A nappaliba mentem felöltözni, majd fürdeni, utána pedig lefeküdtem. Teljesen sötét volt a lakásban, ő a másik szobában feküdt. Gondolkoztam, hogy mi a fenét csináljak… Kicsit makacskodtam magammal, de úgy döntöttem, nem akarok elaludni úgy, hogy nem jó köztünk valami, vagy haraggal aludjunk egymás mellett. Így átmentem hozzá, sikerült megijesztenem, mert már félig-meddig aludt. Mellé feküdtem, jól hozzábújtam. Megkérdeztem, hogy átjönne- e velem a másik szobába. Azt mondta, persze. Megmutattam neki még egyszer, hogy mire vágyok. Beszélgetni kezdtünk, és megbeszéltük, hogy mi is a problémám.
Örülök neki, hogy nem makacskodtam úgy, mint szoktam, és átgondoltam, hogy mit is kéne csinálni, nem megsértődve maradni, és rossz érzéssel aludni egymás mellett.
Boldog vagyok, hogy képes vagyok engedni magamból, boldog vagyok, hogy ő van nekem, boldog vagyok, hogy meg szeretné beszélni a problémáimat, kíváncsi rájuk. Nyilván nem kérdezte volna meg többször is, hogy mi a baj, mit csinált, vagy nem csinált rosszul, ha nem érdekelné, és nem szeretne rajta változtatni.
Nem messze ül tőlem, és nagyon várom, hogy végre ágyba bújjunk (nem lesz szex, ezt már most tudom 🙂 ), hanem csak, hogy érezzem a finom bőrét, a teste melegségét, és a fürdés utáni illatát. Szeretem.